ZIMENT^® FALFŰTÉS SZERELÉSI ÚTMUTATÓ

A csőanyag

A ZIMENT^® falfűtési rendszer cső anyaga növelt hőállóságú polietilén, melynek hőtechnikai és mechanikai tulajdonságai messzemenően kielégítik az igényeket (DIN16833).

A ZIMENT^® csövek átmérője 10×1,3; 12×1,5; 18×2; 20×2, mm.

Oxigén diffúzió

A ZIMENT^® falfűtés rendszer műanyag fűtőcsövei az oxigén diffúzió elleni védelemmel rendelkeznek és megfelelnek a DIN 4726 előírásainak.

Csőhálózat, osztó-gyűjtők, elhelyezése

A ZIMENT^® gerincvezetékek külső átmérője 18×2 mm. Ez a gerinc vezeték köti össze a nagy, és a kis osztó-gyűjtőt. A fűtőcső elsősorban a külső fal belső felületén, de a mennyezeten is elhelyezhető, mely a hőleadást biztosítja, a mérete 10×1,3 mm.

A nagy osztó-gyűjtők elhelyezése

A nagy osztó-gyűjtőt általában a szintenként elhelyezett falon kívüli vagy a falba süllyesztett szekrénybe helyezzük. Innen történik a szabályozás, mely lehet kézi vagy automatikus. Ezeken a nagy osztókon biztosított a körönkénti szabályozás.

A kis osztó-gyűjtők elhelyezése

A kis osztó-gyűjtőket falba bevésve kis műanyag dobozban szereljük. A műanyag dobozra már csak a simító vakolat kerül, így könnyen megkereshető a helye. Fontos, hogy a kis osztó-gyűjtőt az aljzatbetonba TILOS szerelni!

A falfűtési cső kapcsolódása a gerincvezetékekre, a cső fektetése

A hőleadó csővezeték sajtolásos kötéstechnikával kapcsolódik a fűtési/hűtési gerincvezetékre, kisosztók segítségével. A csőre először a szorítógyűrűt kézzel ráhelyezzük, – ez könnyedén végre hajtható-, utána a cső végét méretre vágjuk és a kellő méretre tágítjuk úgy, hogy azt a kisosztó csonkjára kényelmesen rátoljuk. Ezt követően a szorítógyűrűt egy kéziszerszámmal rásajtoljuk a kisosztó csonkjára. A kis osztó-gyűjtő minden csonkjánál elvégezzük a fenti műveletet.

Az egy kisosztóról induló (hőleadó cső) körök hossza mindig azonos legyen. Tehát, ha van egy 3-as kisosztónk akkor mind a három kör egyenlő hosszú legyen. Például az első kör 31 m hosszú akkor a másik két kör hossza is 30 m kell, hogy legyen. Kismértékű tolerancia azért meg van engedve, mely értéke 0,5 m a kisosztón lévő körök között. Erre azért van szükség, mert a kisosztón már nincsen szabályozás és a kisosztón lévő körök hidraulikai ellenállása egyenlő kell, hogy legyen.

Az Ø10×1,3 mm-es csőből egy kör hossza max. 30 m lehet. Azonos helyiségben szerelt több kör esetén lehetőség szerint a csöveket tekerjük párhuzamosan és vízszintesen, mert így biztosítható a több kör egyforma csőhossza, valamint a gyors légtelenítés. Alkalmazható 1-2-3-as kisosztó, melyekre 30 m-es körök esetén a felületek a következők 3-6-9-m2 A kisosztót és a nagyosztót összekötő gerincvezeték átmérője 18x2mm-es, hossza változó 10-15 m általában duplán számítva az előre és visszatérő ággal. Hőleadóként alkalmazható az Ø12×1,5mm-es cső is. Ebben az esetben nem kell kisosztót alkalmazni, a kör közvetlen a nagyosztótól indul, és oda érkezik. Egy kör hossza legfeljebb 50 m lehet, de ebbe beszámít a hőleadó falszakasztól az osztóhoz menő csőhossz is.

A mennyezet vakolása viszont már körülményes a vastag csövek esetében, oda mindenképpen Ø10×1,3 mm-es csövet javasolunk. A nedves technológiánál csöveket a falra csavarozott sínekbe pattintva kell szerelni. A becsövezett falfelületeknél a friss durva vakolatba mindig dryvit hálót (üvegszövet háló) kell behelyezni, úgy hogy az a csöveken 20-20 cm-el túlnyúljon. A durva vakolat meghúzása után a simítás a hagyományos módszerrel történik. A csöveket a hajlításoknál a cső átmérőjének legalább 10 szeres hajlítási sugárral szükséges hajlítani.

Padlófűtő csövek

A padlófűtéshez elterjedt az Ø20x2mm méret, ennek a fektetési hossza legfeljebb 100-120m lehet. Alkalmazható még az Ø18x2mm-es méret, ez sokszor anyagtakarékosság miatt célszerű, mivel a falfűtésnél a gerinc vezeték is ebből a méretből készül és kevesebb a hulladék. Ennek a fektetési hossza legfeljebb 80-100 m lehet.

Ritkán kerül alkalmazásra az Ø17x2mm-es méret ez elsősorban akkor érdekes, ha az aljzatbeton vastagsága kevés. Ennek a fektetési hossza legfeljebb 70-90 m. Ezen méretek szerelése hagyományos roppantógyűrűs csatlakozóval oldható meg és közvetlen a nagyosztóra kerül bekötve.

Nyomáspróba

A szerelés befejezésekor a rendszert mindig nyomás alá helyezve kell átadni, úgy hogy az automata légtelenítő helyére, az osztóra feszmérő kerüljön. A szerelésnél különös gondot kell fordítani a műanyagcsövek sérülésmentességére. A cső és szerelvények tárolásánál figyelni kell az állag megóvására. Éles tárgyaktól, és a dobálástól óvni kell a csövet és az alkatrészeket.

A gerincvezeték ívei a padló és fal találkozásánál

A gerincvezeték fektetésénél, ha derékszögű falnál kell a csövet vízszintes irányból függőleges irányba átvezetni, célszerű a már ismert két ívvel megoldani a vízszintes vezetésből a függőleges irányba átmenni. Ez két ívvel könnyedén megvalósítható, az egyik ív a vízszintes padlón, a másik ív a függőleges falon kialakítva, mint azt az alábbi ábra szemlélteti.

A csőtartó sín szerelése

A csövet az előre felszerelt sínekbe pattintjuk. A síneket egymástól 50 cm távolságra csavarozzuk a falra forgácslap-csavarral. Üreges tégláknál javasolt csavarméret 5×30, tömör tégla esetén 5×25 beton esetén 5x20mm. A fúrást minden esetben 4mm-es kőzetfúróval javasoljuk elvégezni.

A cső felhelyezése a kisosztóra

Első lépés – a csőre felhelyezzük a sajtoló gyűrűt. Ezután föltágítjuk a cső végét úgy, hogy az könnyedén a kisosztó csonkjára tolható legyen. A csövet a helyére toljuk.


Második lépés – a sajtoló kézi szerszámmal a sajtoló gyűrűt a helyére sajtoljuk.

Ezt a műveletet az Ø10×1,3 mm haszoncsöveknél és a Ø18×2 mm gerincvezetéknél elvégezzük. A gerincvezeték ezen végét a kisosztóra sajtoljuk, míg a másik végét a nagyosztó eurókonuszos csatlakozására rögzítjük. Sajtolásnál figyelni kell, hogy a gyűrű egyenesen húzódjon a kisosztó csonkjára. Ferdén rásajtolni a gyűrűt a kisosztó-csonkra tilos! További figyelmet igényel, hogy a cső a kis-osztóba helyezésénél a csatlakozó csonkkal egytengelyű legyen,legalább az átmérő hússzoros hosszon az alábbi ábra szerint:

FONTOS

Még egyszer felhívjuk a figyelmet, hogy a szerelés után az egész rendszert nyomáspróbázni kell! Ez minden esetben nagyon fontos teendő. A nyomáspróbát vízzel, vagy levegővel lehet elvégezni. Csak azt a szerelést lehet megfelelőnek tekinteni, és elfogadni, amelyik nyomáspróba alatt a próbanyomás értéket – 3,5 bar-t – stabilan tartotta.