ZIMENT® FAL és MENNYEZETFŰTÉS

TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ

A rendszer tervezésénél ugyanaz a tervezési metódus követendő, mint a hagyományos fogyasztói hálózatok méretezésénél. Bármely tervezési programmal számítható a ZIMENT® fal és mennyezetfűtés rendszer. A WinWatt tervezési programban az alapadatok benne foglaltatnak, így a tervezés egyszerű és gyors.

Hőszükséglet meghatározása

A tervezés megkezdésekor a MSZ-04-140-2/1991 sz. szabvány szerint ellenőrizni kell a külső falszerkezetek hőtechnikai és páradiffúziós tulajdonságait, egyeztetve az építész-tervezővel a beépítésre kerülő épületszerkezetek (falak, padlók, tetők, stb.) rétegrendjeit. A hőszükséglet meghatározásának menete nem különbözik a hagyományos tervezési eljárástól!

Hőterhelés meghatározása

Az MSZ-04-140-4 számú szabvány szerint ajánlott a hőterhelés meghatározása. A helyiségek hőterhelésének és az épület teljes hőterhelésének (a helyiségek egyidejű hőterhelésének figyelembevétele mellett) kiszámításához célszerű méretező programot használni. A hőterhelés meghatározásának menete nem különbözik a hagyományos tervezési eljárástól!

Fal és mennyezetfűtési mezők kiosztása

A fűtött falfelületek hőleadása 40°C előremenő vízhőmérséklet és 20°C tervezett belső hőmérséklet mellett: ~84 W/m2.

A hűtött felületek teljesítménye 20-21°C felületi- és 26°C tervezett belső hőmérséklet mellett: ~45 W/m2.

Fal és mennyezetfűtési mezők kiosztása az egyetlen olyan része a tervezésnek, amely eltérhet a konvekciós (radiátoros vagy fan coil-os) hálózatok tervezésétől. A tervezés ezen szakaszában meghatározzuk a fűtéshez, vagy hűtéshez szükséges felületek nagyságát. A helyiségenkénti hőszükséglet meghatározása után ki kell jelölni a szükséges fűtendő felületeket.

Amennyiben a fal és mennyezetfűtést padlófűtéssel együtt alkalmazzuk először a padlótemperálással ellátandó felület nagyságát vesszük figyelembe, helyiségenként. 10 cm-s osztás esetén 70 W/m2, 15cm osztás esetén pedig 60W/m2 hőleadással számolunk. A kapott teljesítménnyel a tervezett hőszükségletet csökkentjük, majd a kapott értéket osztjuk 84-el. Az eredmény adja a fal és mennyezetfűtéssel becsövezendő falfelület nagyságát.

Például: A helyiség hőszükséglete 1500 W, nyári hőterhelése 600 W. Funkciója fürdőszoba. Alapterülete 10m2. Temperálni kívánjuk a padlófelületet. Első lépésben levonjuk a fürdőkád alapterületét, mert, még ha fektetünk is alá padlófűtést, nem tudja a kád alatt, a fűtőteljesítményt leadni.

Példánk esetében marad 8,5 m2. Így a 8.5 m2 x 60 W = 510 W.

1500 W – 510 W = 990 W fűtőteljesítmény, amit a falfűtés kell, hogy biztosítson.

990/84=11,78 m2 amit kerekítünk 12 m2-re és ekkora felületet kell becsövezni.

Hűtésnél ellenőrizzük, hogy a számított felület elegendő-e? De mivel fürdőszobát nem hűtünk ennek a számítása itt most nem szükséges.

Azoknál a helyiségeknél ahol hűtési igény van például a nappali, hálószoba, dolgozószoba ott igen is a hűtési teljesítményt meg kell határozni és ellenőrizni a hozzá kapcsolódó felület nagyságát. Ha a hűtésnél nagyobb felület jött ki, akkor azt vesszük alapul. Így a rendszer, fűtési üzemmódban túlméretezett lesz ezek után, de ez nem baj, csak azt eredményezi, hogy alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel is üzemelhet a kazán.

A hűtés miatti többletfelületet célszerű a mennyezetre szerelni. Annak sincs akadálya, hogy falfelület hiányában a csövezést részben vagy egészben a mennyezetre szereljük, mivel sugárzó fűtés, megfelelően fog működni. A falak csövezését lehetőség szerint mindig a külső határoló falak belső felületére tervezzük, ami a jó hőérzetet biztosítja, mivel ez által megszűnik a külső falak hideg sugárzása. Eredményeképpen, mint korábban említettük a helyiség hőmérséklete 1-2 °C – al csökkenthető.

Szabályozástechnikai kérdések

A szabályozásnál figyelembe kell venni az előremenő és visszatérő víz hőmérséklet nagyságát. Ennek a két értéknek az eredője a delta t, mely 5 °C falfűtés esetén. Erre az értékre kell tehát a szabályozást kalibrálni. Például egy 35 °C előremenő víz hőmérséklethez 30 °C visszatérő víz hőmérséklet tartozik.

Hagyományos kétpontos szabályozás

Hagyományos kétpontos szabályozás esetében a helyiség hőmérséklet szabályozó önállóan dolgozik. A termosztát beépített hőfokérzékelője méri a helyiség hőmérsékletét és a mért értéket, összehasonlítja a kívánt értékkel. Ebből egy processzor meghatározza a kapcsolási állapotot, eközben a termosztátnak csak a kapcsoló kimenete van összeköttetésben a hő – termelővel.

A hagyományos két pontszabályozó esetében egyirányú kommunikáció valósul meg a termosztáttól a hőtermelő felé. Visszajelzésre nincs lehetőség. A kommunikáció arra az információra szorítkozik, hogy a kapcsoló érintkezők nyitva vagy zárva vannak-e. A kétvezetékes rendszerben a szabályozó és a hőtermelő között a kommunikáció, az adatvitel kétirányú. A hő termelőben a vezérlő egység interface egyrészt a helyiség-termosztát felé irányuló adatátvitelért felel, másrészt ez a kapcsolódási pont a készülék vezérlő elektronikája és a helyiség vezérlő között. Az interface adja tovább a helyiség vezérlőnek a fűtési rendszerből a szükséges adatokat. A megvalósításnál bármelyik megoldás választható.

Energiaellátó berendezések

Fűtésnél egyedi kazán vagy cirko, építhető be, a hűtéshez külön hűtő egységgel biztosítható a nyári üzemmód. Ahol lehetséges és igény mutatkozik, ott hőszivattyú beépítésére is van mód. Itt azonban még a bekerülési, beruházási költségek lassan térülnek meg, viszont az energia árak folyamatos emelkedése egyre inkább csökkenti a megtérülési időt.

Ezt a korszerű megoldást, rendkívül kedvező áron keresse partnerünknél: SNAP Energetika Kkt

TERVEK