A padlófűtés, mint évezredes technológia
A felületfűtés nagyszerűségét már az ókori Rómában felfedezték, amikor az első padlófűtés rendszereket kiépítették. Természetesen az a technológia még jóval kezdetlegesebb volt a mostaniaknál, de a tény, hogy erre alapozva modernizálták az idők során egyre inkább ezt a típusú felületfűtési rendszert, elvitathatatlan. Reneszánszát az hozta el, amikor megszülettek az első hőálló műanyagcsövek. Magyarországon az 1980-as évektől kezdődően vált egyre népszerűbbé a padlófűtés szerelése lakásokba, és intézményekbe egyaránt. Kedveltsége nem meglepő, hiszen kellemes hőérzetet biztosít a lábnak és a testnek egyaránt, és semmi sem jobb annál, hogy még télen is nyugodtan lehetünk mezítláb a lakásban – a hideg padló miatt biztosan nem fogunk felfázni.
A padlófűtés rendszerének és rétegrendjének kialakítása
A padlófűtés kivitelezése esetén, a fűtést szolgáltató meleg vizet szállító csöveket az aljzatbetonba telepítik, ezért mindenképpen célszerű már az építkezés kezdetén dönteni arról, hogy milyen fűtési rendszert szeretnénk kiépíteni. Természetesen nem megoldhatatlan feladat a padlófűtés utólagos telepítése sem, ám ez jóval költségesebb és nagy felfordulással járó feladat lesz, ha vizes rendszerű padlófűtést szeretnénk.
A padlófűtés rétegrendjének kialakításánál szigorú feltételeknek kell megfelelnünk. Nélkülözhetetlen hozzá egy egybefüggő, repedezettségtől mentes beton alap. Erre kerülnek a lépésálló hőszigetelő táblák, majd a hőtükör fólia. A fóliára helyezzük azt a rácsot, amelyre a csöveket fektetjük. Ezután következhet a dilatációs hézagok kialakítása, amelyek rendkívül fontosak, ezek hiányában ugyanis a hőtágulási folyamat miatt megrepedezhet, deformálódhat a későbbiekben a padlóburkolat. Itt érkezünk el a padlófűtés lelkéhez, a csövek fektetéséhez, majd jöhet a csövek fölé a speciális fűtőbeton réteg. Ezzel készen is vagyunk, ha a beton megkötött, már csak rajtunk és az ízlésünkön múlik, hogy milyen hideg- vagy melegburkolatot fektetünk rá.
Előnyök és hátrányok
A padlófűtés legnagyobb előnye, hogy kényelmes, hely- és energiatakarékos fűtési módot tesz lehetővé, a padlóburkolat típusától függően ugyanis elég lehet 29 °C-os, vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű víz is a csövekbe. A sugárzó hő okán egyenletesen tudjuk felfűteni a helyiségeket, nem úgy, mint a radiátoros fűtés esetén, ahol a fűtőtest közvetlen közelében nagyon meleg, attól távolabb pedig jóval hidegebb van. A padlófűtés egy zárt rendszer, tehát ha tökéletesen van kialakítva, nem igényel az idők során semmilyen extra karbantartást. Azzal, hogy nem alkalmazunk radiátorokat, több helyünk marad, és nagyobb szabadsággal alakíthatjuk tereink berendezését. Előnye még, hogy bármilyen burkolattal alkalmazható, kerülhet fölé padlószőnyeg, kerámia, fa, laminált, vagy akár vinyl burkolat is.
Természetesen nemcsak előnye, hátránya és korlátai is vannak a rendszernek. Bár ezek eltörpülnek a sok pozitívum mellett, azért jó, ha tudjuk. Egyrészt meglehetősen idő, pénz, és munkaigényes a telepítése, ám ez később, az energiatakarékos működtetés miatt, meg is térül. A hozzáértő szakember segítségét semmiképp sem érdemes megspórolnunk, mert a későbbiekben gondot okozhat, ha nem megfelelően lett kialakítva minden. Amit még mindenképp tudnunk kell, hogy milyen helyiségekbe ne telepítsünk padlófűtést. Ezek pedig a hálószobák és a gyerekszobák, mivel a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely a felszálló meleg levegővel keveredve, irritálhatja a légutakat. A nappaliban, a konyhában és a fürdőszobában azonban nyugodt szívvel alkalmazhatjuk, akár fal, és mennyezetfűtéssel is kombinálva.
